2012-et végét az első elő-szilveszteri draft-mókával ünnepeltük meg, ami kevéssé mókásnak indult számomra, de azután minden egyenesbe jött. Karácsony előtt kezdett körvonalazódni, hogy az óévet kora délutáni magic-kel búcsúztathatnánk úgy szervezve, hogy este mindenki odaérjen az általa választott - társadalmilag elfogadottabb, de várhatóan kevésbé szórakoztató - módjára az újév köszöntésének.
Az első pick néha nagy örömöt, máskor teljes csalódást hoz magával, ezúttal pedig hosszú agóniát, hogy a kicsivel konzisztensebb deckek alapjául elképzelhető ritkát válasszam (Precinct Captain) vagy valamelyik szívemnek kedves Izzet lapot (Charm és Frost Weird), amelyekre elvben erős paklit lehet építeni, de csak ha megfelelő támogatást kapnak (Teleportal). Ennél a gondolatmenetnél is többet számított egy amatőr és szubjektív elgondolás, ami szerint, ha azt veszem ki, amit szeretek (Charm), de nem lesz belőle jó deck, akkor majd rettentően fogok bosszankodni, ezért inkább azt választom, ami kevésbé tetszik, hogy majd ne legyek ideges. Ebben az ördögi körben nem is jutottam el oda, hogy ez a Captain tényleg nem egy akkora bomba, hogy miatta érdemes lenne veszni hagyni az Izzet vonalat. Az ilyen félelmeimet el kell vetni, több okból is. Eredményesség szempontjából tévútra visznek, a játékélményt pedig teljesen megölik. A „metagame” sem sokat segített a döntésben: a fehér szín mindig népszerű a drafton, az Izzet guild viszont kevésbé, és ez a Captain mellett szól, de én épp Kacsától kaptam a lapokat, akiről tudtam, hogy egy Izzet Charmot soha nem engedne át. Rövidre vágva, végül a Captain mellett döntöttem.
A második pick egy könnyű Stab Wound volt, a harmadik pedig az Azorius Justicar azon tűnődve, hogy játszhatok-e az Orzhov guilddel a megjelenése előtt. A kissé alulértékelt Rootborn Defensest választottam negyedikre, bízva abban, hogy lesz majd mit populálni. Az első booster végére fogalmam sem volt, hogy melyik színnel párosítom majd a fehéret, mert feketéből kaptam még egy Jailbreakert, zöldből meg kb. semmit. Ennek ellenére nem first pickeltem sem egy második Stab Woundot, sem a zöld-fekete shocklandet (pedig kellett volna), hanem valami másodrangú fehér lapot vettem ki mellőlük, mert féltem mind az Orzhov, mind a háromszínű decktől. Azonban a balról kapott boosterben is láttam egy Stab Woundot, amit már nem engedhettem tovább. Innentől teljes erővel a manafixálásra kellett volna koncentrálnom, de nem így tettem, és végül nem játszottam a Woundokkal. Mondanám, hogy a 3-1-es eredmény igazol, de vélhetően három színben még jobb lett volna a deck.
Ezután tehát manafixálás helyett a Selesnya aggrora koncentráltam harci trükkökel, a lehető legtöbb (3) Ethereal Armorral és néhány token-témájú lappal (Centaur’s Herald, ami az egyik legjobb one-drop). A gyorsaság és konzintencia oltárán tehát feláldoztam a Woundokat, csak kérdéses hogy ezzel jól jártam-e. Több érdekes pick nem volt, és a végére egy gyors, de mégsem átütő erejű pakli jött össze, amelyben a fő problémát az jelentette, hogy ha egyszer megfékezték, akkor – removal és direct damage hiányában - soha nem tudja bevinni az utolsó sebeket.
Végül úgy alakult, hogy nemcsak tőlem jobbra, hanem balra (ketten!) is Izzet színeket szedtek, de ez biztosan nem így történik, ha én is beszállok ebbe a guildbe.
Az első fordulóban bal oldali második szomszédom, BCsaba ellen játszottam, aki saját állítása szerint csak 21 játszható lapot gyűjtött három színben – megszenvedte az Izzet hirtelen jött népszerűségét. Emellett még a manával is megküzdött mindkét játékban, így 2-0 lett a végeredmény. Az volt érdekes szituáció, mikor nem lőtte le a Centaur’s Heraldot 0/1-es korában, sem mikor ki voltam tappelve, így viszont a Rootborn Defenseszel meg tudtam védeni. A Defenses egyébként a legtöbb szolgálatot tette valamennyi lap közül, szerintem drasztikusan alulértékeli a többség. Talán kicsit erősebb egy védekező deckben, mint egy nagyon agresszívben, de mindenhol teszi a dolgát. Múltkor egyébként hasonló hibát követtem el épp Csaba ellen, amikor nem lőttem le a harmadik körben az Annihilation Fire-rel az Axebane Guardianját a négyszínű kontroll deckjében, ami nélkül szinte megbénult volna.
Másodikként Balázs Golgari hordájával kellett megküzdenem, amelyben spashelt egy Grove of the Guardiant. Az első játék épp úgy alakult, amitől féltem. Néhány korai seb után a Longlegje megakadályozta a további támadásokat, sőt, jött a Guardian. Szerencsére a Defenses révén már első támadásakor le tudtam szedni a 8/8-as lényt, utána pedig jobban húztam, és felőröltem a nagyobb lényeket is. Másodjára tökéletesen kezdtem, és a túloldalon még csak a Keyrune-ok voltak lenn, mikor már halálos erejű sereg állt fel az én oldalamon.
A harmadik ellenfél a látszólag legerősebb decket összerakó Ágoston volt, akit elsőre kis szerencsével legyőztem, de utána győzedelmeskedett a szinte tökéletes Rakdos pakli. Talán nyerhettem volna, ha a harmadik játék közepén nem húzok 5 földet egymás után, de így sincs okom panaszkodni a szerencsére, ami egész nap segített. Ágoston rettentő gyors volt, talán csak removalból jutott neki kicsit kevesebb az optimálisnál.
Kacsával játszottam a harmadik helyért. UWRg kontroll deckje szinte semmit nem rakott ki az első játékban, annál izgalmasabb lett a második. A kék manával ekkor is meggyűlt a baja, de Sphere of Safety és a Mrtial Law révén mégis nagyjából stabilizálta a játékot 5 életben. Szinte feladta, mikor javasoltam, hogy húzzon még egyet. A topdeckelt Sphinx’s Revelationt megcountereltem volna a Judge’s Familiar feláldozásával, de a madár a Martial Law hatása alatt állt. A gyógyulás és a behúzott 4-5 lap révén csak pár kört nyert, és végül a centaur sereg felülkerekedett.
A döntőben a golgarik Kavics vezetésével (és Vrashka támogatásával) valahogy legyőzték a rettentő erősnek tűnő Rakdos decket, így Kavics rövid időn belül a második draftját nyerte meg.
Végig megvolt az esélyem erre, de nem jött össze.
Tanulságok:
- Nem szabad, hogy a vereségtől és megbánástól való félelem már az első picknél megbénítson. Ez csak játék :)
- Bármennyire aggro is a deck, valahogy biztosítani kell, hogy az elhúzódó játékban is nyerhessen. Ezért szeretem az UW flyert vagy az Izzetet, mert a repülő lapok és a kék trükkök révén mindig marad esélyük kicsikarni a győzelmet.
